Gyermekvédelmi és jóléti szolgáltatások

Településünkön a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Intézményi Társulás, mint fenntartó látja el.

Működési terület: Monor, Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt, Péteri, Monorierdő, Gomba települések közigazgatási területe.

Településünkön egy gondozó látja el a családsegítő és a gyermekjóléti feladatokat.

Ügyfélfogadás helye:
Nyáregyháza, Ady Endre út 1/A. (Idősek Napközi Otthona)

Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálat

ügyfélfogadási idő

Szöllősy Attiláné

hétfőn:

09.00 - 12.00
15.00 - 18.00

szerdán:

9.00 - 12.00
13.00 - 16.00

Elérhetőség:

06 (30) 631-9383

A társult településeknél a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás szakmai irányítását a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Monor látja el.

Az Intézmény székhelye: 2200 Monor, Dobó I. u. 6.

Gyermekjóléti Szolgálat:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében a gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a településen élő gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a gyermekek családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereivel koordinációs, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. Célja, hogy a rászoruló gyermekek és családjaik a lakóhelyükön kaphassák meg azt a támogatást és segítséget, mely a gyermekek jólétéhez szükséges.

A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő-jelzőrendszer működtetése. Ennek érdekében koordinálja azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat olyan esetmegbeszéléseket szervez, ahol az ügyekben érintett jelzőrendszer tagjaival együtt keresik a problémák megoldásának lehetséges módjait, és megállapodnak a szükséges feladatokról, intézkedésekről és ezek teljesítésének határidejéről.

A jelzőrendszer tagjai:

• az iskola, az óvoda gyermekvédelmi felelősei
• védőnő
• háziorvos
• gyermekorvos
• az önkormányzat gyámügyi ügyintézője

Családsegítő Szolgálat feladatai az 1993. évi III. tv. alapján:

59.§ (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen

1. az otthonápolási szolgálattal,
2. a pártfogó felügyelői szolgálattal,
3. fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel,
4. pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.

(4) A szociális alapszolgáltatást nyújtó személy – külön jogszabályban meghatározott esetekben – gondozási tervet készít az egyes ellátottak részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról.

64.§ (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

1. a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
2. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
3. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
4. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
5. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
6. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

1. a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
2. a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően a rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködésre kijelölt szervként is működik a családsegítés keretén belül a Szolgálat.

A családgondozó a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, az együttműködés szabályairól. Folyamatosan kapcsolatot tart a segélyezettel és havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a programban foglaltak betartását. A kapcsolattartásról esetnaplót vezet.